Miért ne vegyél Fjällräven túranadrágot?

Persze a cím erősen hatásvadász, és nem kérünk miatta elnézést. Bevezetésként szeretném elmondani, hogy nem összehasonlító tesztről lesz szó, nem firtatjuk a kelme összetételét, technikai paramétereket, és egyéb olyan dolgokra sem fogunk kitérni, amelyeket úgysem értene az átlag felhasználó. Mint ahogy mi sem. Ennek legfőbb oka, hogy nem érdekel bennünket. Jó a cucc, avagy technológiai selejt?

Szóval a tanácsunk: vegyél. Ha van rá pénzed, illetve szánsz rá annyit. Ha nagyjából képben vagy az outdoor ruházati márkákkal kapcsolatban, akkor úgyis tisztában vagy azzal, hogy ebben a piaci szegmensben nem annyira az ár-érték arány a döntő. És sokat költenek marketingre: VEDD MEG! A jó hír viszont, hogy ezek a gyártók a túlárazott termékekből adódó profitjuk egy részét a minőségre fordítják.

A konkrét tesztalany a Fjällräven Barents típusú nadrágja. Csodálatos G-1000 nevű anyagból készül, waxolható. Misztikus elnevezés, elsősorban a parasztvakítást célozza, saját technológiaként hirdetve a forradalmi újítást. De hát név kell a gyereknek. Ez esetben azonban a reklámokkal kapcsolatos ellenérzésem megszelídült. Intenzív outdoor használatra tervezett és gyártott pantallóról van szó, technikai nadrágnak is csúfolhatjuk, hype-olva van vagy sem, nekem bevált.

A tartós teszt ideje 5 hónap mindennapos használat, ami szó szerint értendő. Október közepétől március közepéig csak akkor nem volt rajtam, ha a mosógépben forgott, vagy a szárítón lógott (gyorsan szárad). Ezen időszak alatt majd két hónapig sátorban laktam, kicsit közelebb a természethez, mint az megszokott általában. Kapott esőt, sarat, sós tengervizet, homokot, UV sugárzást, bozótot, sziklás terepet.

A szabása majdnem tökéletes (magas derék, szegés nélküli nadrágszár, hat praktikus zseb). Azért csak majdnem, mert igen bosszantó, hogy a felső zsebekből mindenféle fémpénz kiesik autóba ülve. Az összes, legyen szó euróról vagy forintról. Csacska kifogásnak tűnik, amíg az első kínos szituba nem kerülsz egy autópálya fizető kapujánál. Nem mellesleg ha mosóba hordod az autódat, kvázi újból el fogod költeni a nadrág árát pár hónapon belül, a kihullott aprópénzből pedig a személyzet megtollasodik.

Az öv bujtatói elég szélesek, van belőlük elegendő. A zipzár jó minőségű, a patentok hasonlóan. (És még jól is néznek ki a kis rókával.) Nekem a dizájn tetszik összességében, ha ezt hordod, félig már Bear Gryllsnek is képzelheted magad. Jó társ volt terepen, de utcai használatra is.

A kopásállóságával messzemenőkig elégedett vagyok, bírja a strapát. Egy helyen sikerült kiszakítanom (nem tudom hogyan, talán rózsatövis volt a bűnös), diszkrét kis lyuk van a szöveten, nem foszlik tovább. A napsugárzás (UV) sem tett benne kárt, nem fakult a mosástól sem. A megerősített részek (térd, fenék) is jól bírták az extra igénybevételt. A teszt időszak alatt végig motoroztam is benne, a varrás is bírta.

Waxolás. Első hallásra nagyon jól hangzik, ha nem várunk el teljes vízhatlanságot, akkor csalódni sem fogunk. Jó esetben van annyi eszünk (és lehetőségünk is), hogy kihasználjuk a vásárláshoz járó ingyenes waxolást. Ott pedig esetleg kileshetjük, hogyan kell csinálni profi módon, vagy ha nem is, de el fogják magyarázni. A gyakorlat teszi a mestert.

Tanácsok, amelyeket érdemes megfogadni:

A waxot tiszta nadrágra érdemes kenni.
Többször húzd át az egész szövetet, egymásra merőleges irányban, két rétegben, módszeresen.
A művelet után a viaszt hajszárítóval kell beleolvasztani az anyagba. Esetleg elő is melegítheted a szövetet vasalással, így még hatékonyabb.
Nem szükséges minden mosás után waxolni, viszont érdemes lógatva és nem szárítóra akasztva szárítani, használatba vétel előtt hajszárítóval átmelegíteni a nadrágot.

A waxolástól nem lesz merev, kényelmetlen az anyag, nem lesz „zsíros” a felület. A tapintásától úgy fogod érezni, hogy nem számít, ha vízszintesen esik is az eső, téged nem érhet kellemetlenség. Azért ez nem teljesen igaz, a nadrág csupán mérsékelt víztaszító képességet fog kölcsönözni a viasztól. Ami a használattól, a mosástól kikopik, ezért kell rendszeresen ismételni a műveletet. (A vásárláskor egy darab waxot kapsz ingyen, ez kb 3-5 alkalomra elég.) Egy kisebb eső meg sem kottyan, és nem utolsósorban szúnyogálló is leszel deréktól lefelé.

Ennek az anyagkezelésnek egy hátránya van, a por beleragad a waxolt anyagba. Jellemzően a térd részbe, ami kicsit homeless megjelenést tud kölcsönözni. Ha ezen túl tudod tenni magad, a jó hír, hogy egy idő után ki is kopik a kosz. Nem kell azonnal a mosógépbe vágni, esetleg vizes ronggyal érdemes törölgetni. Logikusan a levegőt sem eresztheti át a szövet eredeti tulajdonságaihoz hasonlóan, de ennek nem tapasztaltam hátrányát, waxoltan is megfelelően szellőzött a nadrág. Viszont a szélállóságnak érezhetően használt a kezelés.

A legjobb hír pedig, hogy ha nem waxolod a nadrágot, akkor sem fog soha átázni, ha nem mész ki az esőbe. Tehát lehet wax nélkül is használni, nem okoz függőséget (külső használat esetén), lehet nélküle is élni. Az egyetlen kérdés, hogy érdemes-e…

A fenti tapasztalatainkat általános érvényűnek tartjuk a Fjällräven hasonló kategóriájú, G-1000-es anyagú nadrágjaival kapcsolatban is. A megújuló termékkollekcióban már nem biztos, hogy megtalálod ezt a típust, de bátran ajánljuk a kategóriát.