Eu Cool-Tour 2012 Blog 17. Bristol

Eu Cool-Tour 2012 Blog 17. Bristol

Másnap 10 órára ígért a szerelő hívást, türelmetlenül vártam, végül 11-kor küldtem egy érdeklődő SMS-t. Dél körül aztán megérkezett értem a szaki és elvitt a házához. Ott állt a Bárány, egyből beindult. Barátunk elmagyarázta, hogy pár vezeték sérült volt a burkolat alatt, azokat leszigetelte, és gyertyát is cserélt. Ejnye. Kicsit gyanús volt az ügy, de bíztam benne. Kérdésemre, hogy mennyivel tartozom, kicsit szégyenlősen válaszolta: 200 euró… Uhh, ezzel minden pénzem elfogyott, a probléma ezzel elérte a 400 eurós költségszintet. Ugyan a telefonba reggel csak 180-at mondott, de bármennyire sokalltam az összeget, próbáltam szuggerálni is magamat, hogy ezzel megoldódott a probléma.

Gyurgyó, 2013-01-20


Másnap 10 órára ígért a szerelő hívást, türelmetlenül vártam, végül 11-kor küldtem egy érdeklődő SMS-t. Dél körül aztán megérkezett értem a szaki és elvitt a házához. Ott állt a Bárány, egyből beindult. Barátunk elmagyarázta, hogy pár vezeték sérült volt a burkolat alatt, azokat leszigetelte, és gyertyát is cserélt. Ejnye. Kicsit gyanús volt az ügy, de bíztam benne. Kérdésemre, hogy mennyivel tartozom, kicsit szégyenlősen válaszolta: 200 euró… Uhh, ezzel minden pénzem elfogyott, a probléma ezzel elérte a 400 eurós költségszintet. Ugyan a telefonba reggel csak 180-at mondott, de bármennyire sokalltam az összeget, próbáltam szuggerálni is magamat, hogy ezzel megoldódott a probléma.

Neki is vágtam az útnak írországi utolsó állomásom, azaz a kompkikötő felé. Terv szerint ugyan még Corkba is szerettem volna elmenni, de ott valami nem stimmel a környéken. Egy kedves magyar lány igyekezett segíteni, de sajnos arra nem vette a fáradtságot, hogy végigolvassa 3 soros üzenetemet. Így a legjobb szándék mellett is kútba esett a tervem, pénz és idő híján igyekeztem a relatív biztonságot nyújtó Bristolba. Megúsztam ezúttal is komolyabb csapadék nélkül a kompig, jegyem foglalva volt barátnőm segítségével az esti hajóra. Egy órát várakoztam talán, az alatt szárítgattam a fűtőtesteken a cuccomat.

Kényelmes utazás következett, próbáltam egy kicsit aludni is a fedélzeten. Úgy döntöttem, hogy Bristolig meg sem állok. Az éjszaka közepén kötöttünk ki, a Bárány beindult szépen, aztán a nyakamba vettem az utat. Az eső zuhogott, de elszántságomat nem törhette meg. Viszont a motor 20 km után leállt menet közben. Néha beindult, olyankor próbáltam távolságot nyerni előre, mivel a kamionok is errefelé közlekedtek, elég veszélyes volt az út szélén. Nagy nehezen beértem egy parkoló sávba. Itt szétnéztem, van-e alkalmas hely a sátor felállítására, gondolván, hogy világosban jobban megy a szerelés, teljesen magamra voltam utalva. De nem ez volt az a hely. Ezért nekiálltam bütykölni. Tovább gondolva a problematikát, arra jutottam, hogy talán tényleg a sztender kapcsoló a ludas, az egyértelmű volt, hogy elektromos kontakt hibával állok szemben. Erről sikerült is meggyőzni magamat, a kapcsolóban lévő érintkezők el voltak kopva. Leszereltem, rövidre zártam a kontaktust, és beindult! Nagyon büszke voltam magamra, pont nem érdekelt, hogy jeges eső zuhog éppen, és még ez vár rám a következő 200 km-en is. Önbizalommal telve, az aurám (arcom) kiterjedése is megnőhetett, vagy valami varázslat következett, mert kiértem az eső alól és csak akkor állt le újból a vas. De már fagypont alatt volt a hőmérséklet is erősen. Félreállva kis idő után csak beröffent a gép, és mehettem tovább. Nagyon hideg volt ez az éjszaka, Cardiffban ért a hajnal. Itt le is szólított egy autós, láttam rajta a szánakozó arckifejezést, tuti hülyének nézett. Jól esett az együttérzése, és hogy aggódva figyelmeztetett a jeges útra. Nem tudhatta, hogy már több mint két órája ilyen körülmények között haladok. Végül hajnal 5 óra tájékán megérkeztem Bristolba, teljesen rám fagyott a vizes ruha. De vártak, félretettem minden gondot és csak a pihenésre koncentráltam. Kialakult valami balsejtelmem, ugyan eszembe jutott, hogy a lényeg, hogy túl vagyok rajta, de ezúttal nem hittem el, hogy ez volt a legnehezebb szakasza az utazásomnak.

Másnap aztán próbáltam segítséget keresni. Vendéglátó barátommal Pepével voltunk magyar autószerelő műhelyben, de én jobban bíztam volna egy motorszerelőben, főleg ha van típus tapasztalata is. Haza is telefonáltam az XT Club főnöknek Zozónak, hátha ad valami tippet, de a megoldás rám várt. Aztán eszembe jutott, hogy Londonban hallottam egy motorszervizről, tehát felvettem velük is a kapcsolatot. Közben nem feledkezhettem meg a problémámról, miszerint elfogyott a pénzem, Bristolba 20 fonttal érkeztem, plusz egy tank benzinnel. Ennyiből Londonig jutottam volna. Így a B tervből lett A, munkát kellett találnom, de erre csak pár napom volt Bristolban. Viszont már az idő is sürgetett, világvégére (2012.12.21.) haza akartam érni, nehogy már nélkülem következzen be otthon! Világvége után meg jön a karácsony hamar ugye.

A munkakeresés nem jött össze, de kifestettem a házigazda konyháját, amiért fizetett is sanyarú helyzetemre való tekintettel, és akadt még egy ötlete a pénzcsinálásra. Kapott ugyanis egy használt, beépíthető sütőt. Az ötlet az volt, hogy én kipuceválom, és eladjuk az ebayen. Jól hangzott, neki is álltam a melónak a következő napon. Csocsi-villi lett a sütő, el is kelt egy tank benzin áráért kb aukción. Még így sem volt annyi pénzem, hogy hazáig jussak, de a londoni cimborákra számíthattam ismét.

Motor ügyben pedig bíztam a londoni magyar szervizben, István, akivel telefonon beszéltem megnyugtatott, hogy nincs nagy baj, és adott egy-két hasznosnak tűnő tanácsot is. Az útmutatások szerint ismét átnéztem a csatlakozókat, de a beindítás néha nehezen ment. Aztán eljött a búcsú ideje is, nekivágtam az útnak London felé.





Copyright Kondor Túra Társaság 2019 - Minden jog fenntartva.